Legendás: A Kadett GSI

A nyolcvanas évek közepén a Kadett E GSI 16V megmutatta a wolfsburgi ős-riválisának, milyen egy kompakt sportautó: Katalizátor nélkül 156 LE és 218 km/h csúcssebesség. Azonkívül 7,6 másodperc 0-100-ig- a VW Golf II-nek esélye sem volt!

Az Opel annak idején 1200 órát invesztált a szélcsatornában a Kadett E-nek. Az E-vel olyat alkottak, amilyen Opelt még soha előtte. Miközben a meglehetősen ismert főkonkurens Golf II kb 0,37 CW értékkel „szántotta” a menetszelet, az új Kadett a csak 0,32-vel kvázi átbújt a levegő alatt. De az „E” ezt még jobban tudta. A fejlesztőmérnökök a GSI-t még berakták pár korrepetáló-órára a szélcsatornába-és lecsökkentették a légellenállási-értéket 0,30-ra! A normál Kadetthez képest markánsabb front, a második visszapillantó tükör, a sportos hátsó spoiler és a nagyobb felhajtóerő ellenére. Osztályrekord! Csak az Audi 100-as és a Mercedes W123-as gyártósora tudott akkoriban lépést tartani vele. S kétségtelenül egy árcsoporttal feljebb foglaltak helyet a gyártási rangsorban. Ami a benzines-normál sofőröknek csökkentett szélzajt és kisebb fogyasztást jelentett, az a sportos beállítottságú sofőröknek egy kicsit megemelt motorteljesítménnyel előnyt ígért: nagyobb végsebességet. Miközben a GSI-ellenfél Golf II GTI a 8V motorjával, 107 lóerejével és katalizátorral a kínlódva 187 km/h-t elérve szenvedett vereséget, a 115 lóerős 8V GSI –szintén katalizátorral- az akkoriban mágikusnak számító 200 km/h-t átlépve 203 km/h-s csúcssebességgel húzott el!

Opció: katalizátor nélkül!

Nevezetesen: akkoriban az ember még felszereltségi lehetőségként beikszelhette a katalizátor nélküli opciót. Pár száz DM árengedmény mellett a GSI-nél ez egészen 6 LE-t hozott. Legnagyobb sebesség: 208km/h. Ami adógazdaság szemszögéből manapság tiszta őrültség lenne, akkoriban egy legitim és megfizethető opció volt a több vezetési élményért! Nem elfelejtendő, hogy a nyomatéköröm és a teljesítmény kibontakozása egy dugón keresztül a kipufogóban elvész. Nem hiába, a katalizátort helyettesítő cső a Tuning- szélsőségeseknél máig egy csábítóan vonzó bevett gyakorlat…

Digitális-műszerfal

A digitalizálás vonalán az Opelnél a 80-as években egy digitális műszerfallal kísérleteztek. Hasonló formában a Monza GT/E-ben is volt. Mindenekelőtt a fordulatszámmérő-gerenda teljesítménygörbe-formájában volt teljesen eredeti. Egyébként a szériamodellel ellentétben a GSI sportülésekkel, minden fontos folyadék számára ellenőrzőlámpákkal, továbbá kérésre még fényűző Conolly- bőrfelszereltséggel tűnt ki.

Tűz-mentes: 16V

Miközben a 8V GSI 1986-tól, köszönhetően a 200ccm-mel megnövelt lökettérfogatának éppen csak a kipufogóvége mögött tudta tartani a wolfsburg-i ős-riválist, az Opel 1988-ban a 16V-vel teljesítményrivalizálás mellett döntött: 150 LE katalizátorral, 156 nélküle. A Golf II GTI 129 LE-t illetve 139 LE-t (katalizátor nélkül) állított szembe. Mialatt a 16V-Golf katalizátorral a 199km/h-val a hatásosan hirdethető 200-as határt elszalasztotta, a Kadett 218 km/h-val könyörtelenül állva hagyta. 7,6 másodperc 0-100-ra akkoriban csúcsosztálybeli volt, egy Porsche 924 egészen 3 tizeddel volt lemaradva. A Golf II GTI 16V-nek 9,5 másodpercre volt szüksége, amivel épp, hogy csak elindult! Ezek a fölényes menetteljesítmények az Opel programban drágán megépített és az első nagyszériás DOHC motorral voltak lehetségesek: a 20XE ill. C20XE (C=kat.). Az Opel már korábban a limitált Ascona és Manta 400-zal a ralisportban megcsinálta és tudta, amiről hallgatott: nátriumban hűtött kipufogószelepek, üregesen fúrt, nitrátizált vezérműtengelyek, kovácsolt dugattyúk és könnyített, időtálló hajtókar temperöntvényből jellemezték a motorblokkot.

Nyilvánvalóan a GSI- kivitelhez sportleömlő is tartozott. A Bosch Motronic a hengerenkénti befecskendezéssel és kopogásszabályozással a legjobbat hozta ki a fogyasztásból és hibás tankolásnál megakadályozta a motorkárokat. Ezzel a GSI 16V fölényes teljesítményt is vitt az útra, a mérnökök gondosan átdolgozták a futóművet: 10 mm-rel alacsonyabb a „normál” GSI-nél, több negatív dőlés a hátsó tengelyen, a magasabb rugók és megerősített stabilizátorok az első-és hátsó tengelyeken a GSI-t elsőrangú sporteszközzé változtatták át. Nem csoda, hogy az Opel 1985-ben kínált is egy A-csoportos GSI-t: a 1,8 liter hengerűrtartalom, a 170 LE 6800-as percenkénti fordulatnál és a 880-kg-os üres tömeg(5,3kg/LE) a magánversenyzőknél az egyik legkedveltebb versenyjárművé tették. Nem kétséges, a csoportjában a 16V GSI volt a végső sporteszköz! S aki akkoriban Opel-vezetőként a jól látható „16V”-t látta meg a lökhárítón a visszapillantó tükörben hátra tekintve- ez volt az egyetlen megkülönböztető jel a 8V és 16V GSI között- általános tiszteletteljes helynek örvendett- fénykürt nélkül.